2017. augusztus 27., vasárnap

43. rész

x.X.x

   Cirkusz. Egy cirkuszban ülök, ölemben YoonShikkel és jobbomon Yoongival, ahelyett, hogy
HoSeok betegségére koncentrálnék teljes gőzzel. A tegnap estém a szokásosnál is unalmasabban és csalódásokkal még inkább fokozottabban telt el. Újabb pszichológiai és furcsa betegségekről szóló tanulmány átnyálazását fejeztem be, és ami még szörnyűbb, hogy épp úgy, mint bő egy hete semmi eredmény nélkül zártam be.
   YoonShik boldogan sikoltozik és kurjongat ölemben. A cumi kieseik szájából, de a lánca megtartja, hogy ne essen le a földre. YoonGi kezében tartja az ízesített pattogatott kukoricát és a nagy üveg kólát, míg lábai között a babával-jöttem névre hallgató táska a földön hever, benne a YoonShiknek szükséges túlélő felszereléssel.
- Jó lesz. Ne feszülj be! - súgja felém YoonGi. Elalszanak a fények és kezdődik  műsor.
   Két reflektor fény irányul a félkör alakú színpad végében ezüstösen csillogó függöny közepe felé. Dobpergés hallatszik, majd egy harsona hangja, végül frakkban nagy cilinderrel a fején kilép az est házigazdája nagy mosollyal arcán. Oda vissza sétálgat a színpadon közben meg-meg hajol a nagyérdemű előtt, akik bőszen meg is tapsolják, míg a hűn áhított házigazda bájvigyorral az arcán hol puszikat dobál, hol pedig misztikusan mosolyog.
- Mélyen tisztelt nagyérdemű publikum! - kezdi szövegét, mikor feláll a színpad közepére felállított fekete színű pódium tetejére. - Önök a híres, neves Fővárosi Nagycirkusz előadását látják. Kérem önöket, fogadják nagy-nagy szeretettel artistáinkat, zsonglőrjeinket, állad idomárjainkat és a humor nagyágyúit a Bohóc Triót. Az est különleges vendége a híres Zachanassyan hipnotizőr, aki óriási tudását megcsillogtatva elrepíti önök közül egyet, saját elméje legtitokzatosabb rengetegébe.
Hoppá!
    YoonGival összenézünk és érzem, hogy ezúttal egyszerre jutott eszünkbe valaki, akinek talán ez a hasznára válhat.
- Te is...
- Igen, én is arra gondolok. Műsor után felkeressük. - mondom.
- Írok egy SMS-t NamJoonnak. - felelete, pötyögött pár sort, majd tekintete visszatért a porondra.
- Hölgyeim és Uraim, köszöntség kitörő ujjongással Yint és Yangot!
   Yin és Yang tökéletesen megtestesítette az ezotériában is, oly tökéletesen megfogalmazott ellentéteket. Yin egy nagyon szép arcú, vékony, de erős alkatú lány volt, aki olyan kecsesen ugrált tíz méterrel a porond felett, hogy félő volt az, hogy lezuhan. Minden mozdulata tökéletesen megtervezett, kecses, dinamikus és lágy volt, még akkor is ha a zene üteme mást is mondott. Fehér és baba rózsaszín ruhája volt, szoknyája kissé tépett volt, amin itt, ott csillogó ékkövekhez hasonló strasszok ékeskedtek. Haja kontyba volt fonva. Fonata csillogott és helyenként apró csillogó virághoz hasonló díszek voltak.
   Yang pedig egy karakán, erős vonásokkal rendelkező férfi volt. Haja fekete, szeme ceruzával volt ki kontúrozva. Ruhája ugyan úgy csillogott mint Yiné viszont színe sokkal markánsabb volt. Jobb oldala fehér középe felé már szürke míg a bal oldala már teljesen fekete. Mozdulatai ugyan  olyan jegyekkel rendelkeznek, mint a Yiné. Tökéletesen összeillik minden mozdulatuk. Egy kivétellel. Yang fizikuma sokkal erősebb, izmosabb. Háta nagy és széles volt. Testére simuló ruhája, pedig tökéletesen kiadja izomzatának minden egyes mozdulatát. Tökéletes párost alkotnak.
   Produkciójuk hangos dobpergéssel kezdődik. Először a lány, majd a fiú jelenik meg a színpadon. A zene elhal, a fények intenzitása csökken. Egy lágyabb zene veszi kezdetét. Az artisták a magasban várják azt a pillanatot, amikor elkezdődhet a produkció. Yin egy rudat markol kezeiben, majd elrugaszkodik és hintázva halad ide-oda. Két sorozat után Yang is csatlakozik, de amikor találkoznak, Yin átugrik Yang lábába megkapaszkodva a lendület miatt a rúd, amivel tarja magukat Yang elkezd pörögni, és a pörgés erejét kihasználva a visszalendüléskor Yin elengedi Yang lábát és ismét belekapaszkodik saját hintájának csövébe végül megáll ugyan ott, ahol elkezdte a gyakorlatot épp úgy ahogy társa is. A nézőtér hangos éljenzésbe kezd.
   A levegőben különféle elemeket mutatnak. YoonShiknak a páva volt a kedvence, amikor is a lány egy hosszú uszályt kapcsolt dereka köré és ráült a hintára. Elrugaszkodott és a szép tollas uszály a levegőben úszva ringatózott szinte tökéletesen a zene ütemére. Yang is elrugaszkodott, amikor a lány a színpad közepénél tartott. Felső testük össze ért a találkozás után. Yin szoknyája és lába adták a madár szárnyát és lábait, míg ahol összefonódott testük a madár törzsét. A madár nyaka és feje pedig Yang mellkasától felfele volt kivehető. Produkciójuk majd tizenöt perces volt és mint kiderült az előadásuk címe a Vadon ébredése nevet viselte. Produkciójuk végén  megölelték egymást, immáron a földön és ruhájuk az éjszaka sötétjétől a pirkadati rózsaszín ébredést imitálta.
Gyönyörű!
    A következő műsor egy állat idomár volt, aki oroszlánt táncoltatott, lovak hátán mutatott be különböző akrobatikai elemeket Yinnel és Yanggal. Végén pedig kígyót és egyéb hüllőket lehetett megsimogatni a kicsiknek és nagyoknak egyaránt, a színpad szélénél.
    Ezt követően tizenöt perc szünet következett, ami alatt sikeresen megetettük YoonShiket és még mi is eltudtunk menni a mosdóba. Igaz, YoonGi egy kicsit késett a zsonglőr bemutató elejéről, de az sem volt túl sok maximum három perc.
    A zsonglőrök nagyon ügyesek voltak.
Hát persze, ezért ők a zsonglőrök és nem én.
   Kancsókat dobáltak először kettőt, majd hármat és végül négyet, ugyan ezt megismételték, úgy hogy az egyik egy hengere egyensúlyozott, míg a másik a vállán állva dobálgatta a réginek - és nehéznek - látszó show elemeket. Ezt követően tányérokat dobáltak egymásnak a színpad egyik végéből a másikba, ezt fokozták azzal, amikor ráálltak egy gimnasztika labdára és úgy folytatták.
   Utolsó produkció kezdődött amit a nagy Zachassyan tartott.  YoonGival összenéztünk és bólintással jeleztük egymásnak, hogy most aztán mindenre figyelni kell.

   A nagy hipnotizőr fellépett a színpadra. Egyszerű frakkot viselt csokor nyakkendővel. Ősi rituáléhoz hasonló dob zene indult el. Kétszer körbe sétált a nagy színpadon, szája mosolyra görbült de mégis kissé visszahúzódóan kísérteties volt. Haja kócos volt, szeme fekete, körülötte pedig fekete tökéletes tus vonal.
- Isten hozta önöket a lélek mélységeiben. Zachassyan vagyok, az önök lélekvándora, aki mindenre képes. - röhejesen hangzott, de mindent jól meg kell figyelnem. Végül előhúzom a telefonom, hogy  felvegyem a produkciót hanganyagként. - Önök közül - végig mutat a nézőtéren - valaki megismeri a lelkének mélységeit és a tudatalattijának gyönyörű rejtelmeit. Egy olyan utazásra invitálom önöket, amit garantáltan nem fognak elfelejteni. ÉS most, kérem a sorsgépet!
   A nagy függöny mögül előzúztak egy nagy, átlátszó, gömböt amiben már cédulák repkedtek. Kezét benyújtotta a kicsi gömb formájú kis ajtón. Megfogott egy cetlit, míg végül ki nem húzta azt és bemondta. - S28-as széken ülő szerencsés úriembert kérném, hogy fáradjon ide hozzám.- A nézőtér hangos éljenzésbe kezdett míg végül, amit tapsvihar zárt magába. Néha még irigykedő megjegyzéseket is lehetett hallani.
   - Üdvözlöm. Megtudhatnám a becses nevét? - kérdezte a hipnotizőr.
- JeAh vagyok.
- Örülök. - mondta de ennek semmi jelét sem mutatta. - Készen áll?
- Igen.
- Kérem, foglaljon helyet.- A függöny mögül kitoltak egy csillogó vázú, vörös kárpitú, trón hatású széket, JeAh leült. A show pedig elkezdőzött.

x.X.x

   Nagyszerű műsor volt, MinMi és YoonShik is nagyon élvezte az tény. Mikor rájuk néztem a szemük csak úgy csillogott. Örülök hogy ennyire jó estét zártunk, de most jöhet a meló.
- Mi az, hogy nem engednek be? - kezdtem elveszíteni az önuralmamat a biztonságiakkal szemben, akik Zachassyan kocsiját védték.
- A művész urat nem lehet rajongóknak zavarni. - folyamatosan ezt a választ adták, és már nagyon kezdett tele lenni az a bizonyos hócipő.
- Nem megmondtam, hogy nem vagyok rajongó. Én csak pár kérdést szeretnék feltenni a "művész úrnak"!
- Kihallgatás csak hatósági végzéssel lehetséges!
- De ez nem kihallgatás! Az nem itt kezdődik, ilyen barátságos körülmények között.
- Kérem távozzanak. - utasított a biztonsági őr.
    Ezt nem hiszem el, akadályozzák a hatóság munkáját. A jelvényemet otthon hagytam, abban reménykedek hogy MinMinél ott lesz az övé ha visszatér a pelenkázásból.
- Még mindig kint vagy? - kérdezte MinMi.
- Igen. Hatósági engedély nélkül nem engednek be senkit. Vagyis engem tuti nem.
- Hum... - kezembe nyomta a kicsit és határozott léptekkel a testőrség felé indult. Farzsebéből elővette a jelvényét, majd hátra fordult és egy bólintással jelezte, hogy mehetek.
    A lakókocsi kívülről egy egyszerű lakókocsinak látszott, mondjuk méretei alapján kicsit gyanús volt. Amint beléptünk egy luxus lakókocsiban találtam magam. Minden szó szerint csillogott villogott. Vagy a tisztaságtól vagy a felületi plusz kezelés miatt. Sehol egy porszem, minden patyolat tiszta. Eléggé tágas a lakókocsi belseje. LCD televízió, egy nagy konyha, gondolom hálószoba és fürdőszoba is van benne. Ezen kívül rengeteg minden persze extravagáns kivitelezésben, lehetőleg úgy, hogy az a művész úr ízlését tükrözze. Pont ettől vállt giccsessé.
   Egy köntösben jelent meg Zachassyan. Így sokkal emberibben nézett ki, hogy nem volt rajta a smink valamint így pozitív benyomást is kelt. A színpadi ellenszenves megjelenés után, minden féle képen ez a meglátásom.
- Üdvözlöm. Kim MinMi vagyok ő pedig itt a társam Min YoonGi. Kérdéseket szeretnénk feltenni önnek a műsorával kapcsolatban.
- Kérem üljenek le. Hozhatok esetleg valamit inni?
- Vizet kérek. - mondtam.
- Whiskyt? - kérdezte.
- Vizet. - csalódott arckifejezését magára öltve elindult a konyha felé, amely csak pár lépésnyire volt a kanapétól. YoonShik MinMi mellett ült és a játékaival játszott.
Ügyes, fiú. Hagyja apát dolgozni.
- Mi érdekli önöket az előadásomból?
- Zachassyan úr...
- TaeYong. A nevem TaeYong, kérem szólítsanak így. - bólintunk és MinMi folytatja.
- TaeYong úr, a segítségére lenne szükségünk. - hozza az italokat, leteszi elénk és az asztalra könyökölve, látszólag érdeklődést mutatva int a kezével, hogy folytassa.
   És MinMi belekezdett.... Elmondta az egész történetet az elejétől a végéig. Féltem, hogy elájul, hiszen csak néha vett levegőt.
- Lassan két hete próbáljuk felkelteni. Egyenlőre semmilyen javulással, de ahogy ma meghallottuk, hogy maga hipnotizőr, egyből arra jutottunk, hogy talán tudna segíteni. - ásított egyet TeaYong.
- Csak ennyi a bajuk?
- Hogy hogy csak? - kérdeztem vissza kissé felháborodva.
- A barátjuk vagy társuk, gőzöm sincs hogy mijük, hipnotizálva van.
- Heh? - kérdeztünk vissza egyszerre MinMivel.
- Igen, hipnotizálva van. Csak a kisasszony arcára és hangjára reagál? Ezt mondta, nem? Nos, ez azt jelenti, hogy az úrfi hipnotizálva van. Úgy mint az előadásban a csirke táncot járó, majd harminc éves férfi. Én voltam a vezető, az aki a feladatokat adta, míg a transzba eső férfi ha úgy nézzük az "áldozat".
- De én nem vagyok vezető, én vagyok az inger, ha így fogalmazunk, én váltom ki belőle ezeket az interakciókat. - felelte a társam.
- Az kínos. Próbáltak neki felolvasni?
- Igen. Most is olvastatunk fel neki egy hangos könyvet. - mondta MinMi
- Ne könyvet! Szótárat.
- Szótárat? Minek? - kérdeztem.
- Nem figyelték a műsoromat. Én egy szóval hipnotizálom, a klienseket. Egy olyan szóval, amit senki sem ért, legalábbis remélem, hogy nem ért.
- Adjon tanácsot, hogy mit tehetnénk? - MinMi szeme ragyogni kezdett, miközben segítségért esedezett pillantása.
- Olvassanak fel neki szótárat. Lehetőleg olyan nyelvből, ami már kihalt.
- Ókínai?
- Inkább Latin! - kontráz rá, egyet ásítva.
- Latin? De miért? - kérdezem.
- Rég kihalt nyelv, kevesen használják mai napig. Mondjuk a botanikusok,orvosok. Azért kihalt nyelv, mert már nem beszélik, viszont ha úgy nézzük nagyon is élő nyelv, hiszen egy orvosi papíron rengeteg felbukkanhat, ha olyan a probléma. Sőt, még egy tippem is lenne, hogy hol kezdjék... Azt javaslom, hogy MinMi kisasszony ha legközelebb meglátogatja a barátját...
- Nem a barátom...
- Leszarom. Ha legközelebb elmegy hozzá. Csak határozottam mondja ki azt a szót, hogy Roboro, majd csettintsen egyet. Ha ez nem jönne be, kezdjék el felolvastatni az egész latin szótárat, ha mégsem megy, akkor mehet az Ógörög vagy ÓHéber. Sok sikert.
- Hatásos ez? - hihetetlennek hangzik, hogy egyetlen szó feloldozhatná ez alól az átok alól, ennyi szenvedés után.
- Nem, de van jobb ötlete? Én ezt csinálom. Ha hipnotizálva van, akkor ennek működnie kell. Most pedig menjenek. - kezét fejére tette. - Teljesen ki vagyok merülve. Kérem hagyjanak. Pihennem kell. Nem szeretnék ráncos lenni a holnapi előadásra. -  végig simít tökéletes arc bőrén, miközben eljátszik egy ásítást.
   Elhagytuk a lakókocsit, mindeközben YoonShik elaludt. Azonnal autóba szálltunk a volán mögé én ültem míg MinMi telefonált NamJoonnak.
- Azonnal rendelj be mindenkit HoSeokhoz. Van egy ötletünk, de ahhoz mindenki kelleni fog.